Hozzászólás: Metafizika és fizika. 2.rész

Szerző: matthaios

matthaios — Sun, 15 Dec 2013 15:57:15 +0000

Szerintem nem kell mindenáron szembeállítani Szent Tamást és Szent Bonaventúrát, annak ellenére, hogy sok szempontból különböztek egymástól. Szent Bonaventúra kritikusi szerepében sem vagyok annyira biztos, mert hét évvel volt öregebb Szent Tamásnál, ugyanabban az évben haltak meg. Ez a szerep jobban illik Boldog Duns Scotushoz, már csak időben is. A kontempláció fogalmát sokszor emlegetjük, érdemes lenne tisztázni, hogy adott összefüggésben mit is jelent ez a fogalom. Lehet, hogy ezzel félreértéseket lehetne elkerülni. A katolikum felfogásával kapcsolatban a szentségi, hierarchiai és tanbeli egységre helyezném a hangsúlyt. Akik ezeknek eleget tesznek, azoknak engedjük meg, hogy katolikusnak tartsák magukat. A patrisztikával való folytonosság kérdésével kapcsolatban azt jegyezném meg, hogy a skolasztika különbözik a patrisztikától. Ez elsősorban a módszerre jellemző. Ekkor lett a teológia egyetemen oktatott tudomány. (Meg ekkor keletkeztek az egyetemek is.) A módszer váltása azonban nem jelentette a kapcsolat megszakadását. Ennek belátásához elég pár oldalt olvasni, például a Summa-ból. Az viszont kétségtelen, hogy amiről nem volt latin fordítás, az elérthetetlen volt a latin teológia számára, ahogyan a latin atyák (fordítás híján) elérthetetlenek voltak a bizánci teológia számára.

Szerző: Bystander

Bystander — Sat, 14 Dec 2013 18:04:34 +0000

Benedek pápával értek egyet, aki szükségesnek látta, hogy a 21. század elején Szent Bonaventurát hívja segítségül, mint a skolasztika később elfelejtett egészséges dialektikájának – a szintén egyháztanítói rangban lévő – tanúját. A kontempláció említett szempontjának értelmezéséhez ő a releváns kritikusa Szent Tamásnak, és nem Duns Scotus:

http://www.zenit.org/en/articles/on-theology-according-to-thomas-and-bonaventure

Itt a patrisztikával való folytonosságnak egy igazi példáját mutatta be a Szentatya, miközben – katolikus módon – eltérő hangsúlyokról (és nem racionalizmusról vagy fideizmusról) beszél! Itt alkalmazva láthatjuk Leo Scheffczyk helyes “katolikum” felfogását.

Szerző: matthaios

matthaios — Tue, 10 Dec 2013 07:05:58 +0000

Kedves Bystander! Nem hiszem, hogy valaha is azonosítottam volna a hitletéteményt a tomizmussal. Amiről inkább szó volt, az a figyelem felhívása egy (sajnos sok helyen teret vesztett) teológiai stílusra. Ha már mindenáron "pozicionálnom" kell a blog ilyen tartalmú bejegyzéseit, akkor azt egy, a rivális teológiai iskolához, a skotizmushoz tartozó blog bejegyzésének (lyfaber.blogspot.hu) szavaival teszem. Egyik bejegyzésemben Ferenc pápa és a tomizmus viszonyáról volt szó. Az interjú erre vonatkozó része általában elkerülte az "elemzők" figyelmét. Most saját fordításomban közlöm a skotista blog ezzel kapcsolatos bejegyzését:

Jelenlegi pápánk mostanában ezt mondta a tomizmusról: »Az Egyház megtapasztalt ragyogó időket is, ilyen volt például Aquinói Tamás kora. De voltak olyan idők is, amelyeket a gondolkozás képességében való hanyatlás jellemzett. Így például nem szabad összekevernünk Aquinói Tamás géniuszát a dekadens tomista kommentárokkal. Sajnos a filozófiát olyan tankönyvekből tanultam, amelyek a dekadens vagy nagyrészt megromlott (bankrupt) tomizmus termékei voltak. Az emberről való gondolkodásban ezért az Egyháznak a géniuszt kell keresni és nem a dekadenciát.« Ó! Még én a skotista is, sok boldog órát töltöttem tomista kézikönyvek fölé hajolva. Csak álmodni mernék egy ilyen képzésről. Megkérdezhetjük, miért dekadensek ezek. A szembeállítás az „emberről való gondolkodással” kapcsolatban történik, ez a teológiai gondolkodás és filozofálás emberi viszonyokra és az emberi természetre szűkítését jelentené talán transzcendentális metafizika nélkül, a hétfajta megkülönböztetés [utalás a distinctio formalis-t is tartalmazó skotista megkülönböztetés-rendszerre] nélkül? Nem vagyok ebben biztos. Természetesen mindenki egyetért abban, hogy az Egyháznak a géniusz és nem a dekadencia felé kell törekednie.

Szerző: Bystander

Bystander — Mon, 09 Dec 2013 15:32:34 +0000

És ha valaki maradéktalanul nem ért egyet a TOMIZMUS megközelítéseivel, az még – a Leo Scheffczyk definiálta határok között – lehet ettől katolikus? Erről szívesen olvasnék egy posztot, ami alapján eldönthetem, hogy van-e értelme itt beszélgetnünk.

Szerző: matthaios

matthaios — Mon, 09 Dec 2013 14:24:30 +0000

Nem jó ez így. Egy szóval sem mondtam azt, hogy hézag van Leo Scheffzyck könyve és 2000 év tanítóhivatala között. Mindössze azt mondtam, ha valaki maradéktalanul nem ért egyet a könyv megközelítéseivel, az még lehet ettől katolikus. A kritérium nem az említett könyv, hanem 2000 év tanítóhivatala. Csak ennyi.

Szerző: Bystander

Bystander — Mon, 09 Dec 2013 13:38:09 +0000

Egyáltalán nem látok hézagot Leo Scheffczyk katolikum-felfogása és 2000 tanítóhivatali megnyilatkozásai között. Ön lát ilyet? Ön viszont a tanítóhivatal régebbi elmarasztaló kategóriáit önkényesen osztogatva könnyedén nyilvánít nem katolikusnak bármit, ami nem tomista. Leo Scheffczykkel együtt megkérdőjelezem, hogy ez a magatartás katolikus lenne! 2000 év hagyományát ismerni is kell ám ahhoz, hogy ítéletek premisszáiban szerepeltethessük azt: így jön a képbe Leo Scheffczyk, mert ő mindkettőnknél jobban ismeri!

Szerző: matthaios

matthaios — Mon, 09 Dec 2013 07:44:49 +0000

Minden tiszteletem Scheffzyk bíborosé. Könyve valóban a katolikumot akarja bemutatni. Úgy tűnik, hogy elsősorban protestáns és német katolikus teológusokkal folytat párbeszédet. Értékes könyv, de azért nem kell ezt a katolikum definíciójának tekinteni. Ezt leginkább 2000 év tanítóhivatalának megnyilatkozásaiból lehet megközelíteni. A 2000 év 2000 év, beleértve a középkort és az ellenreformáció korát is. Tehát, aki nem osztja mindenben a könyv megközelítéseit, de az előbbit magára nézve kötelezőnek tartja, az még lehet katolikus.

Szerző: Bystander

Bystander — Sun, 08 Dec 2013 23:02:30 +0000

Scheffczyk arról a “katolikum”-ról ír átfogóan, aminek a tomizmus is része. Szerinte a tomizmus annyiban katolikus, amennyiben ezen a katolikumon belül tudja értelmezni önmagát. Ez Scheffczyk alapvető megközelítésmódja, és így kapcsolódik ez a könyv a mi eszmecserénkhez is. XVI. Benedek pápa és Erdő Péter bíboros nyomán mertem én is ajánlani ezt a munkát, amolyan katolikus iránytűként, a határok helyes és objektív kijelöléséhez.

Szerző: matthaios

matthaios — Sun, 08 Dec 2013 19:53:57 +0000

Leo Scheffczyk bíboros könyvének 38.oldalán találtam a téma szempontjából releváns kijelentéseket. Arról van szó, hogy a patrisztika meg a skolasztika “más-más” struktúrákban gondolkodtak. Ez nem újság. Scheffczyk megközelítés nem a tomista megközelítés. Ismerve a tomizmus zsinat utáni (különösen európai) visszaszorulását, az lenne a meglepő, ha Leo Scheffzyk tomista lenne. Ez azonban önmagában nem lehet ok arra, hogy a tomizmust elvessük.

Szerző: Bystander

Bystander — Sat, 07 Dec 2013 15:47:22 +0000

Leo Scheffczyk bíboros konkrét, alapos és hiteles a témában. A Hittani Kongregáció korábbi munkatársa!