Hilbert és követői a matematikát tulajdonképpen formális rendszerek manipulációjának a területére sorolják, nem merülve bele a matematikai objektumok ontológiájának kérdéseibe. Éppen Gödel eredményei okoztak problémát ezen megközelítés számára. Aztán ismét mások a matematikát csupán az emberi elme alkotásának gondolják (szélsőséges esetben társadalmi jelenségnek). Az intuicionizmus inkább ebbe a kategóriába tartozik. Ennek az elképzelésnek képviselője Brouwer, aki sikeresen művelte a matematika topológiának nevezett ágát, de nem ezt tekintette igazán fontosnak, hanem azt az elképzelést, hogy a matematika tárgyai az emberi értelem konstrukciói.

Érdekes módon a talán a legkézenfekvőbb megközelítés, az arisztoteliánus megközelítés szinte teljesen hiányzott a palettából. 2014-ben jelent meg James Franklin könyve An Aristotelian Realist Philosphy of Mathematics címmel. Az arisztoteliánus irányultság összhangban van az angol nyelvterület analitikus filozófiáján belül Arisztotelész (és a középkori filozófia) iránt ébredő érdeklődéssel (ezen belül van szó az analitikus tomizmusról, amely azonban nem az egyetlen arisztoteliánus irányzat).

Az említett könyvet is figyelembe véve a jövőben a blogon ismét szeretnék majd valamikor a matematika filozófiai kérdéseivel foglalkozni. Ezt igyekszem majd úgy tenni, hogy a nem matematikusok számára is olvasható maradjon a blog.

1.) A “platonista” matematikai állásponton lévő fizikai kozmológusok szerint, ami matematikailag az eszmei létrendben lehetséges az ténylegesen is fennáll a fizikai létrendben. Ez egyfajta apriorizmus, és a matematika abszolutizálása.

2.) Az “intuicionista” matematikai állásponton lévő fizikai kozmológusok szerint “elegyedés és szétválasztás” nélkül kapcsolódik egymáshoz az eszmei létrend és a fizikai létrend. Az ember felismeri a fizikai létrendben lévő, absztrakcióval nyerhető általános szabályszerűségeket, azokból az emberi elme elvonatkoztatása és “okossága” révén felismerve alkotja meg a fizikai törvények formális-matematikai leírását. Azaz minden fizikai törvény matematikai, de nem minden matematikai törvény ténylegesen fizikai.

3.) A “formalista” matematikai állásponton lévő fizikai kozmológusok szerint az egész matematikai leírásunk csupán szubjektív elmekonstrukció, és nominalista szkepszisükben az egyetemes érvényű általános fogalmak lehetőségét is tagadják, vagy legalább is azok egyetemes érvényének bizonyíthatóságát agnosztikus módon tagadják.

Ez az egész multiverzumozás nem több üres elmejátéknál, és ahogy Ön is írta helyesen, a speciális tamási, harmadik utat (argumentum ex contingentia) ki nem üti.