Azt hiszem, ezek után már nem szükséges bemutatkoznom, már ami a legendás szórakozottságomat, s figyelmetlenségemet illeti… No, de MINDENBEN van vmi jó elrejtve, jelen esetben az, hogy két hívő, s “kutakodó” testvér közelebb került egymáshoz a mons Dei felé vezető ösvényen.
Ezúton kérek elnézést Trientitől, akit igazán nem akartam megkerülni… Tekintsd soraimat a személyesen, neked címzettnek.
(S tán Matthaiost sem érte 8 napon túl gyógyuló lelki trauma a gondolataimtól…)
Szeretettel in Dno:
Győző

Köszönöm hozzászólásaidat. Azt hiszem azonban, fenti válaszod elsősorban Trienti-nek szóló válasz.

Szeretettel üdvözöl

matthaios

Én is szeretnék néhány gondolatot megosztani felvetéseddel kapcsolatban.

“Mi a manót jelent az, hogy jogilag tagja-e valaki a kat. Egyháznak? Tán a mi Egyházunk csak egy struktúra? Az élő tagság egy plébániai anyakönyvi bejegyzés?”

A jogi és kegyelmi(!) beiktatódás az Egyházba a keresztség szentségének felvételével kezdődik.

“…akik hisznek Krisztusban és szabályszerűen részesültek a keresztség szentségében, már bizonyos – jóllehet nem tökéletes – közösségbe kerültek a katolikus Egyházzal… jogosan ékesíti tehát őket a keresztény név, s a katolikus Egyház gyermekei méltán ismerik el őket testvéreiknek az Úrban.”[54] A nem keresztény emberek pedig különféle fokozatokban rendelődnek (ordinatio) a katolikus egyházhoz. Azaz ők nem ténylegesen, hanem csak lehetőség szerint vannak az egyházban, és ha „Krisztus evangéliumát és az ő Egyházát önhibájukon kívül nem ismerik, de őszinte szívvel keresik Istent, és a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretük szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök üdvösséget.”[57][58]

*54/ II. vatikáni zsinat: Unitatis Redintegratio 3.
*57/ Lumen Gentium 16.
*58/ Vö. Kránitz Mihály: Alapvető hittan III. 181-185. o.

A mi Egyházunk nem csak egy struktúra, hanem Krisztus Misztikus Teste is. Bővebben erről: “XII. Pius pápa Isten szolgáinak szolgája
JÉZUS KRISZTUS MISZTIKUS TESTÉRŐL szóló enciklikája http://www.katolikus-honlap.hu/1002/mystici.htm

Rendes módon a KEGYELEM 7 Szentségen keresztül árad(hat) az emberek lelkébe, mely emberi(!) közvetítéssel történik. Ez nem zárja ki Isten rendkívüli közreműködését üdvösségünk érdekében, ha nincs mód a szentségek vételére.

Az imádat és a misztérium csodálata természetesen nincs ellentétbe a fentebb említettekkel. Az u.n. ‘tudós tudatlanság’ nem az ismeretek megbízhatatlanságát, esetleg elégtelen vagy felesleges mivoltát jelenti.
A “De docta ignorantia.” mélységes alázatra utal Isten mindentudásával szemben.

Az üdvözülésnek megvannak a külső és belső feltételei. Ez utóbbiról teljes módon csak Isten tudhat.

Ez nem könnyű kérdés. A Szentírás értelmezésének az alapja az, amit az emberi szerző az adott helyen a hitre és erkölcsre vonatkozóan közölni akart. Isten, mint szerző értelemmel és akarattal rendelkező „eszközén”, az emberi szerzőn keresztül juttatja el üzenetét hozzánk. Az alapkiindulás az, hogy az ember közlendőjét általában tükrözi az, amit leír. A Szentírás esetében azonban a szerző több évezreddel ezelőtt élt és egy adott helyzetben, környezetben írta le azt, amit leírt. Ezért előfordulhat, hogy néha nem teljesen pontosan ragadjuk meg a közlendőt, amikor ezt azonosítjuk az illető hely általunk történő szószerinti értelmezésével. Ezért elengedhetetlen az Egyház illetékessége a Szentírás területén. A tudományos exegézis önmagában nem elég, mert ez a hit tartalmait tudományos vitáktól tenné függővé.

Egyik ilyen eset lehet az, amikor valami szükségességéről van szó. Ez a szükségesség nem mindig feltétlen, abszolút szükségességre utal. Előfordulhat, hogy csak egy adott körre vonatkozó szükségességről van szó. Az Eucharisztia szükségességéről Jézus azoknak beszélt, akik az erre vonatkozó tanítást „kemény beszédnek” tartották. És valóban az Eucharisztia szükséges az üdvösséghez, ennek elhanyagolása az üdvösség elhanyagolása. Az Eucharisztiához viszont szükséges a keresztség.

Krisztus apostolai kapták a felhatalmazást Isten országa titkainak értelmezésére.
“Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkait értsétek:…” (Lk 8, 10)

Ha tudni akarod, hogy melyik szentírási részt hogyan kell értelmezni, szerezz be egy jegyzetekkel ellátott katolikus szentírást.

Jn 3, 5 magyarázata: “Az újjászületés tehát lelki, és a keresztség által történik, melynek eszköze(anyaga) a víz, szellemi része a Szentlélek malasztja.” (Újszövetségi Szentírás, Budapest, 1927)

Jn 6, 53-54 magyarázata: “Jézus pontosabban meghatározza, milyen értelemben nevezi magát az élet kenyerének. Ő nem csak lelki értelemben lelki táplálék, amennyiben személye és tanítása a hívő ember vallásos gondolatait és érzelmeit táplálja, hanem valóságban is az: teste és vére valóban étel és ital az Oltáriszentségben.” (Újszövetségi Szentírás, Róma 1957)