<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: Ferenc pápa, az ateista és a hülémorfizmus</title>
	<atom:link href="http://www.matthaios.hu/ferenc-papa-az-ateista-es-a-hulemorfizmus/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.matthaios.hu/ferenc-papa-az-ateista-es-a-hulemorfizmus/</link>
	<description>Blog a katolikus folytonosság jegyében</description>
	<lastBuildDate>Thu, 21 Mar 2019 14:45:17 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.5.2</generator>
	<item>
		<title>Szerző: matthaios</title>
		<link>http://www.matthaios.hu/ferenc-papa-az-ateista-es-a-hulemorfizmus/#comment-208</link>
		<dc:creator>matthaios</dc:creator>
		<pubDate>Thu, 10 Oct 2013 09:11:40 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.matthaios.hu/?p=685#comment-208</guid>
		<description><![CDATA[A teológia népszerűsítésével kapcsolatban Schütz Antal nevét lehet megemlíteni, aki rendszeresen tartott előadásokat egyetemistáknak az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem nagy aulájában. Az előadások később könyv formában is megjelentek: Eucharisztia, Isten a történelemben, Házasság, Krisztus és talán még több könyv is van. Meg lehetne még említeni Gál Ferencet is, akinek előadásai Dogmatika címen könyv formában is megjelentek. Szerintem a teológia népszerűsítése könnyebb feladat, mint például a fizikáé, még akkor is, ha filozófiai  fogalmakat használunk. Ezek a fogalmak tulajdonképpen különösebb előképzettség nélkül megközelíthetőek, nem kell ehhez mélyebb filozófiatörténeti képzettség. A kvantummechanika és a fizika más területei azonban olyan matematikai apparátust használnak, amelyek még a reál értelmiségi számára sem teljesen ismerősek, ezek elsajátítása pedig nehéz. Szerintem tehát könnyebb a teológia esetében a lényeget kiemelni, mint például a fizika esetében.]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>A teológia népszerűsítésével kapcsolatban Schütz Antal nevét lehet megemlíteni, aki rendszeresen tartott előadásokat egyetemistáknak az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem nagy aulájában. Az előadások később könyv formában is megjelentek: Eucharisztia, Isten a történelemben, Házasság, Krisztus és talán még több könyv is van. Meg lehetne még említeni Gál Ferencet is, akinek előadásai Dogmatika címen könyv formában is megjelentek. Szerintem a teológia népszerűsítése könnyebb feladat, mint például a fizikáé, még akkor is, ha filozófiai  fogalmakat használunk. Ezek a fogalmak tulajdonképpen különösebb előképzettség nélkül megközelíthetőek, nem kell ehhez mélyebb filozófiatörténeti képzettség. A kvantummechanika és a fizika más területei azonban olyan matematikai apparátust használnak, amelyek még a reál értelmiségi számára sem teljesen ismerősek, ezek elsajátítása pedig nehéz. Szerintem tehát könnyebb a teológia esetében a lényeget kiemelni, mint például a fizika esetében.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: trienti</title>
		<link>http://www.matthaios.hu/ferenc-papa-az-ateista-es-a-hulemorfizmus/#comment-203</link>
		<dc:creator>trienti</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 09 Oct 2013 09:38:21 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.matthaios.hu/?p=685#comment-203</guid>
		<description><![CDATA[Kedves matthaios!

A pápa szavainak meghamisítására és ezek kritika nélküli közzétételére nem először figyelek fel. Köszönöm a hasznos, számomra nem ismert ezzel kapcsolatos oldal bejelölését.

Tragikus, hogy milyen mismásolás folyik sok képzett katolikus részéről. Általános tapasztalatomról beszélek.]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Kedves matthaios!</p>
<p>A pápa szavainak meghamisítására és ezek kritika nélküli közzétételére nem először figyelek fel. Köszönöm a hasznos, számomra nem ismert ezzel kapcsolatos oldal bejelölését.</p>
<p>Tragikus, hogy milyen mismásolás folyik sok képzett katolikus részéről. Általános tapasztalatomról beszélek.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: trienti</title>
		<link>http://www.matthaios.hu/ferenc-papa-az-ateista-es-a-hulemorfizmus/#comment-202</link>
		<dc:creator>trienti</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 09 Oct 2013 09:27:38 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.matthaios.hu/?p=685#comment-202</guid>
		<description><![CDATA[A mesterséges szembeállításoknak nincs értelme! Pl., ha valaki a  hiteles tomizmus képviseletét és ennek életté váltását nem tartja lehetségesnek. 

A fogalmak precíz használatára és annak helyes magyarázatára nagy jelentőségű kérdésekben a laikusokkal szemben is szükség van. A szaktanulmányok jogosságát és szükségességét ez nem zárja ki.]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>A mesterséges szembeállításoknak nincs értelme! Pl., ha valaki a  hiteles tomizmus képviseletét és ennek életté váltását nem tartja lehetségesnek. </p>
<p>A fogalmak precíz használatára és annak helyes magyarázatára nagy jelentőségű kérdésekben a laikusokkal szemben is szükség van. A szaktanulmányok jogosságát és szükségességét ez nem zárja ki.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Bystander</title>
		<link>http://www.matthaios.hu/ferenc-papa-az-ateista-es-a-hulemorfizmus/#comment-200</link>
		<dc:creator>Bystander</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 09 Oct 2013 01:48:25 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.matthaios.hu/?p=685#comment-200</guid>
		<description><![CDATA[&quot;A következő bejegyzésben arról lesz szó, hogy az anyag-forma fogalompár hogyan használható a fizika filozófiai értelmezésében.&quot;

Érdeklődéssel várom ennek a témának a bemutatását, de előtte lenne egy általánosabb kérdésem a Ferenc pápával készült Repubblica-interjú kapcsán.

&quot;a téma további elmélyítése a filozófia irányába vezetett volna, amely területen a beszélgetők egyike sem szakember&quot;

Ebben a beszélgetésben számomra nem a téma az újdonság, mert hasonló megfogalmazásokat nem egy alkalommal hallottam baráti körben beszélgetve is. Az újdonság abban van, hogy egy tipikus, hétköznapi értelmiségi beszélgetés kontextusában - Ferenc pápán keresztül - nyilvánosság elé lép az Egyház. Ez a kommunikációs tér törvényszerűségei szerint komoly veszélyeket is magában rejthet, de azt a lehetőséget is hordozza, hogy a teológiai mondanivalót nem csak alapozó kurzusok vagy néhény kötetnyi előzetes &quot;kötelező olvasmányt&quot; legyűrve tekinti megközelíthetőnek. 

Scalfari nyilván népszerűsítő irodalomból ismerkedett meg az itt felbukkanó természettudományos gondolatokkal. De vajon létezhet-e teológiai népszerűsítő irodalom? Olyan teológiai alapgondolatokat bemutató kommunikációs műfaj, amely bevállalja a szaknyelvi precizitás hiányát, annak érdekében, hogy kedvet csináljon - az érdeklődést felkeltve hidat verjen - az igényesebb teológiai gondolkodáskultúra felé is.

Ferenc pápa mintha ezzel kísérletezne, és ez egyházfői szinten mindenképp szokatlan. A tomizmus bizonyos formáit ő is - és ezzel valószínűleg nincs egyedül - azért érezheti idegennek, mert mintha nem lenne olyan élő magva a precíz terminológiából felépített kristálypalotának, amit olyan élő gondolati magként lehet továbbadni - a terminológiai pontatlanság veszélyeit is vállalva - melyből aztán az érett és mély meglátások is alakot ölthetnek. Vannak matematikusok, akik viszolyognak a matematikai népszerűsítő irodalomtól. Mégis sok kiváló matematikus érdeklődését ilyen könyvek keltették fel a diszciplina iránt. Mi a helyzet a teológiával ebben a vonatkozásban?]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>&#8220;A következő bejegyzésben arról lesz szó, hogy az anyag-forma fogalompár hogyan használható a fizika filozófiai értelmezésében.&#8221;</p>
<p>Érdeklődéssel várom ennek a témának a bemutatását, de előtte lenne egy általánosabb kérdésem a Ferenc pápával készült Repubblica-interjú kapcsán.</p>
<p>&#8220;a téma további elmélyítése a filozófia irányába vezetett volna, amely területen a beszélgetők egyike sem szakember&#8221;</p>
<p>Ebben a beszélgetésben számomra nem a téma az újdonság, mert hasonló megfogalmazásokat nem egy alkalommal hallottam baráti körben beszélgetve is. Az újdonság abban van, hogy egy tipikus, hétköznapi értelmiségi beszélgetés kontextusában &#8211; Ferenc pápán keresztül &#8211; nyilvánosság elé lép az Egyház. Ez a kommunikációs tér törvényszerűségei szerint komoly veszélyeket is magában rejthet, de azt a lehetőséget is hordozza, hogy a teológiai mondanivalót nem csak alapozó kurzusok vagy néhény kötetnyi előzetes &#8220;kötelező olvasmányt&#8221; legyűrve tekinti megközelíthetőnek. </p>
<p>Scalfari nyilván népszerűsítő irodalomból ismerkedett meg az itt felbukkanó természettudományos gondolatokkal. De vajon létezhet-e teológiai népszerűsítő irodalom? Olyan teológiai alapgondolatokat bemutató kommunikációs műfaj, amely bevállalja a szaknyelvi precizitás hiányát, annak érdekében, hogy kedvet csináljon &#8211; az érdeklődést felkeltve hidat verjen &#8211; az igényesebb teológiai gondolkodáskultúra felé is.</p>
<p>Ferenc pápa mintha ezzel kísérletezne, és ez egyházfői szinten mindenképp szokatlan. A tomizmus bizonyos formáit ő is &#8211; és ezzel valószínűleg nincs egyedül &#8211; azért érezheti idegennek, mert mintha nem lenne olyan élő magva a precíz terminológiából felépített kristálypalotának, amit olyan élő gondolati magként lehet továbbadni &#8211; a terminológiai pontatlanság veszélyeit is vállalva &#8211; melyből aztán az érett és mély meglátások is alakot ölthetnek. Vannak matematikusok, akik viszolyognak a matematikai népszerűsítő irodalomtól. Mégis sok kiváló matematikus érdeklődését ilyen könyvek keltették fel a diszciplina iránt. Mi a helyzet a teológiával ebben a vonatkozásban?</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>
