Biztos van a hozzászólásoknak valamilyen elvi korlátja, de bevallom nem tudom, hogy a szoftvernek ennek a meglehetősen régi verziójában, amelyet használok, mennyi ez. De azt hiszem, a probléma az internetkapcsolat kimaradásával szokott lenni. Ezért azt javasolnám, hogy inkább részletekben küldje el hozzászólását, jelezve, hogy még lesz folytatás.

Üdvözlettel

matthaios

Szeretnék érdemben reagálni az A. Schneider pp.mentén jegyzett írására, de kérem, hogy ezt megelőzően szíveskedjen közölni, van-e korlátja az e helyre kerülő hozzászólásoknak, és ha igen, akkor az mennyi A/4-es viszonylatban? Nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni, hogy írás közben megszakad a folyamat. De azt is kerülném, hogy egy ilyen alapvetően fontos, és forrponton lévő témát csak epidermikusan tárgyaljak, az esetleges szűk keret miatt. Válaszáig is maradok üdvözlettel:
Győző

A 2. Vatikáni Zsinat megfogalmazásai valamilyen kettős hatalomként is érthetők. Ezek a megfogalmazások szándékosan voltak homályosak, hogy a zsinat után teret adjanak a pápai hatalom viszonylagosságát hirdető álláspontoknak.

Ez annyira így volt, hogy amikor Boldog VI. Pál értesült, hogy így őt „megvezették”, sírva fakadt (Ralph M. Wittgen: A Rajna a Tiberisbe ömlött) és a Lumen Gentium kihirdetése alkalmából rögtön kihirdette a kritikus részekkel kapcsolatos értelmezését is és ezt magához a dokumentumhoz fűzette Előzetes magyarázó megjegyzés címmel. Ez az 1975-ös magyar kiadásban ott van, az MKPK honlapján és a Vatikán honlapján található magyar fordításból valamilyen okból hiányzik, de az angol fordítás végén ott van (http://www.vatican.va/archive/hist_councils/ii_vatican_council/documents/vat-ii_const_19641121_lumen-gentium_en.html). A magyarázó értelmezés mintegy „helyre teszi” a félreérthető kifejezéseket.

A Lumen Gentium viszont beszél az egész Egyház fölötti hatalom egy másik alanyáról is: „A püspökök rendje viszont, mely az apostolok kollégiumának helyére lépett a tanítás és a lelkipásztori gondoskodás terén, sőt melyben megszakítás nélkül megmarad az apostoli testület, fejével, a római pápával együtt — és sohasem e fő nélkül — szintén hordozó alanya az egész Egyházra kiterjedõ legfőbb és teljes hatalomnak” (22). Erre utalhat Athanasius Schneider püspök az „új elmélet” kifejezéssel.

Köszönöm a Szent Tamással kapcsolatos kérdésemre adott választ.
(ez már a második próbálkozás, de az első mintha elveszett volna)

Ez mennyiben új?
A hatalommegsztás módja és mértéke változott az évszázadok folyamán, ami természetes is, hiszen más volt az élet az egyházüldözések során, más a konstantini fordulatot követően és megint más ma.

Róma püspöke már a legelső századokban is eljárt távoli egyházak ügyeiben, de amennyire tudom, a helyi egyházak autonómiája jóval nagyobb volt – azon az alapon, hogy azokat is egy apostol-utód püspök vezette.