Hozzászólás: Aquinói Szent Tamás és az AL 8. fejezete (2). Az erkölcsi törvények érvényessége

Szerző: matthaios

matthaios — Thu, 25 Aug 2016 21:24:29 +0000

A WTC felé tartó repülőgépek esete és a hasonló esetek elvezetnek a kettős hatás erkölcstani kérdéséhez. Ezt részletesen tárgyalja a domonkos nővérek blogjának bejegyzése.

Szerző: David Vincent

David Vincent — Thu, 25 Aug 2016 20:16:16 +0000

Köszönöm a választ.
A ‘semleges’ helyett pontosabb a ‘meghatározatlan’ vagy még inkább az ‘értelmetlen’. (Mintha egy eljárást eggyel kevesebb paraméterrel hívnánk meg.)

Az ölés esetében ez simán csak pongyolaság, mert a legtöbb embert azért kisegíti az erkölcsi érzéke.
A nemiséggel kapcsolatban azonban már komoly félreértésekre adhat okot az, hogy egy __önmagában__ erkölcsi minősítéssel nem bíró dolgot semlegesnek állítanak be.

‘Ebben a speciális esetben persze felmerülhet a kérdés, hogy az olyan cselekedet, amely eleve az emberi élet kioltására irányul, lehet-e jó. Az Egyház hagyománya szerint ez előfordulhat például a halálbüntetés esetében.’

Nem csak a halálbüntetés ilyen. A WTC felé tartó repülőket is le lehetett (kellett) volna lőni, ha meglettek volna a feltételek.

Szerző: matthaios

matthaios — Thu, 25 Aug 2016 15:13:12 +0000

Ha csak „anyagi” szempontból osztályozzuk a cselekedeteket, akkor tényleg jogos semleges, erkölcsi minősítés nélküli osztályokról beszélni. Az erkölcstani osztályozás szempontjából az anyagi szemponthoz még az erkölcsiség formai szempontja is hozzájárul és ezek együtt alkotják az osztályozás szempontját. Ezért ha csak az emberi élet kioltását nézzük az anyagi szempont alapján, akkor ez erkölcsi minősítés nélküli tett. Az erkölcstan szempontjából azonban ez nem osztály. Az erkölcstan szempontjából az osztályozás legfelső kategóriája a jó vagy rossz (illetve itt is előfordulhat elvileg a semleges kategória, mint például egy fűszál letépése). Erkölcsi szempontból tehát tulajdonképpen nincs olyan osztály, mint az emberi élet kioltása, hanem csak ennek jó és rossz esetei alkotnak osztályokat, amelyek a jó és rossz felsőbb kategóriákba tartoznak. Ebben a speciális esetben persze felmerülhet a kérdés, hogy az olyan cselekedet, amely eleve az emberi élet kioltására irányul, lehet-e jó. Az Egyház hagyománya szerint ez előfordulhat például a halálbüntetés esetében. A védekezés esetében a támadás megakadályozásának elkerülhetetlen hatásáról lehet szó. A huszadik század második felének pápái egyébként a halálbüntetés ellen vannak, de ezt a véleményüket a tanítóhivatal szintjén nem nyilvánították ki.

Szerző: David Vincent

David Vincent — Thu, 25 Aug 2016 13:08:12 +0000

‘Napjaink egyes erkölcsteológiai irányzatai azáltal próbálják a cselekvés tárgyának erkölcsi minősítését kiküszöbölni, hogy azt mondják, hogy az emberi cselekedetek tulajdonképpen önmagukban nézve semlegesek. Az emberi élet kioltása például attól függően válik erkölcsileg megengedetté vagy elítélendővé, hogy ez önvédelemből történik-e vagy pedig ártatlan ember megöléséről van-e szó. ‘

Azért az igaz, hogy az ölés bizonyos esetekben nem bűn.
Persze ettől még nem igaz, hogy ‘semleges’ lenne.