<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: A végtelen és a véges egysége a színről-színre látásban (2)</title>
	<atom:link href="http://www.matthaios.hu/a-vegtelen-es-a-veges-egysege-a-szinrol-szinre-latasban-2/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.matthaios.hu/a-vegtelen-es-a-veges-egysege-a-szinrol-szinre-latasban-2/</link>
	<description>Blog a katolikus folytonosság jegyében</description>
	<lastBuildDate>Thu, 21 Mar 2019 14:45:17 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.5.2</generator>
	<item>
		<title>Szerző: matthaios</title>
		<link>http://www.matthaios.hu/a-vegtelen-es-a-veges-egysege-a-szinrol-szinre-latasban-2/#comment-3004</link>
		<dc:creator>matthaios</dc:creator>
		<pubDate>Thu, 26 Jan 2017 19:01:30 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.matthaios.hu/?p=3650#comment-3004</guid>
		<description><![CDATA[Az értelem megfelelése a tárggyal két szinten valósul meg. Az egyik szint az elvonás, így jutunk az általános fogalomhoz. Ilyen például az ember, a víz stb. fogalma. Itt elszakadunk az egyes emberektől, az ebben a pohárban lévő víztől stb. Megismerésünk azonban így még nem teljes, mert az, amit az általános fogalom jelöl, csak az egyes egyedekben létezik. Így megismerésünknek nélkülözhetetlen része a visszafordulás a képzetekhez, a „conversio ad phantasmata”, így jutunk el az egyedek ismeretéhez, de ezeket most már úgy (is) látjuk, mint az általános fogalmak tartalmainak alanyait. Így megismerésünk tárgyai egyrészt az általános tartalmak, másrészt azok az egyedi dolgok, amelyek összetett létezésében ott vannak az általános tartalmak. Az igazság, a megegyezés egyrészt vonatkozik az általános fogalmak valósággal való megegyezésére, de ugyanígy az egyedekre vonatkozó ismeret valósággal való megegyezésére is. A megegyezés végső soron az ítéletekben fejeződik ki, amelyek összekötnek (a víz folyadék, Szókratész ember) vagy szétválasztanak (Szókratész nem ló). Igazságról az ítéletek esetében beszélünk.

Egyébként a képzetek, a belső érzékelés szerepe az egyedek megismerésében érdekes, nem teljesen kiforrott terület a skolasztikus kognitív pszichológiában. Erről egy kicsit már a következő bejegyzésben is szó lesz, mert feltehetőleg a matematika egyedi tárgyai (ez a pont, ez a szám, ez a háromszög) közvetlenül itt keletkeznek.

A megismerés fenti folyamatával párhuzamos az emberek közti kommunikáció (tanulás, cikk olvasása stb.) által szerzett ismeret. Ez sem klasszikus területe a skolasztikus pszichológiának.]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Az értelem megfelelése a tárggyal két szinten valósul meg. Az egyik szint az elvonás, így jutunk az általános fogalomhoz. Ilyen például az ember, a víz stb. fogalma. Itt elszakadunk az egyes emberektől, az ebben a pohárban lévő víztől stb. Megismerésünk azonban így még nem teljes, mert az, amit az általános fogalom jelöl, csak az egyes egyedekben létezik. Így megismerésünknek nélkülözhetetlen része a visszafordulás a képzetekhez, a „conversio ad phantasmata”, így jutunk el az egyedek ismeretéhez, de ezeket most már úgy (is) látjuk, mint az általános fogalmak tartalmainak alanyait. Így megismerésünk tárgyai egyrészt az általános tartalmak, másrészt azok az egyedi dolgok, amelyek összetett létezésében ott vannak az általános tartalmak. Az igazság, a megegyezés egyrészt vonatkozik az általános fogalmak valósággal való megegyezésére, de ugyanígy az egyedekre vonatkozó ismeret valósággal való megegyezésére is. A megegyezés végső soron az ítéletekben fejeződik ki, amelyek összekötnek (a víz folyadék, Szókratész ember) vagy szétválasztanak (Szókratész nem ló). Igazságról az ítéletek esetében beszélünk.</p>
<p>Egyébként a képzetek, a belső érzékelés szerepe az egyedek megismerésében érdekes, nem teljesen kiforrott terület a skolasztikus kognitív pszichológiában. Erről egy kicsit már a következő bejegyzésben is szó lesz, mert feltehetőleg a matematika egyedi tárgyai (ez a pont, ez a szám, ez a háromszög) közvetlenül itt keletkeznek.</p>
<p>A megismerés fenti folyamatával párhuzamos az emberek közti kommunikáció (tanulás, cikk olvasása stb.) által szerzett ismeret. Ez sem klasszikus területe a skolasztikus pszichológiának.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Quisque</title>
		<link>http://www.matthaios.hu/a-vegtelen-es-a-veges-egysege-a-szinrol-szinre-latasban-2/#comment-3002</link>
		<dc:creator>Quisque</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 25 Jan 2017 11:29:04 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.matthaios.hu/?p=3650#comment-3002</guid>
		<description><![CDATA[&quot;A megismerés igazsága éppen ennek az egységnek folyománya: a megismert tárgy és a megismerő értelem éppen ennek az egységnek erejében felelnek meg egymásnak (adaequatio rei et intellectus).&quot;

A konkrét külső tárgy az értelemmel, mint megismerési aktussal, vagy a megismerési aktus révén létrejött konkrét tárgy &quot;belső leképződésével&quot;, vagy a konrét tárgy belső leképződéséből elvonatkoztatott általános elvont fogalommal &quot;adekválódik&quot;?

Mi a helyzet az egyik értelem és a másik értelem közötti viszonnyal?

Egyébként szerintem enélkül a definíció nélkül nem is létezne modern természettudomány.]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>&#8220;A megismerés igazsága éppen ennek az egységnek folyománya: a megismert tárgy és a megismerő értelem éppen ennek az egységnek erejében felelnek meg egymásnak (adaequatio rei et intellectus).&#8221;</p>
<p>A konkrét külső tárgy az értelemmel, mint megismerési aktussal, vagy a megismerési aktus révén létrejött konkrét tárgy &#8220;belső leképződésével&#8221;, vagy a konrét tárgy belső leképződéséből elvonatkoztatott általános elvont fogalommal &#8220;adekválódik&#8221;?</p>
<p>Mi a helyzet az egyik értelem és a másik értelem közötti viszonnyal?</p>
<p>Egyébként szerintem enélkül a definíció nélkül nem is létezne modern természettudomány.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>
