<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: A természetes istenismeret. 1.rész</title>
	<atom:link href="http://www.matthaios.hu/a-termeszetes-istenismeret-1-resz/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.matthaios.hu/a-termeszetes-istenismeret-1-resz/</link>
	<description>Blog a katolikus folytonosság jegyében</description>
	<lastBuildDate>Thu, 21 Mar 2019 14:45:17 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.5.2</generator>
	<item>
		<title>Szerző: matthaios</title>
		<link>http://www.matthaios.hu/a-termeszetes-istenismeret-1-resz/#comment-1435</link>
		<dc:creator>matthaios</dc:creator>
		<pubDate>Mon, 27 Apr 2015 17:40:33 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.matthaios.hu/?p=2109#comment-1435</guid>
		<description><![CDATA[A kérdés az, hogy vajon a hit bizonyossága, amely egy természetfölötti járulék, milyen értelemben tekinthető egy másik járulékra, a természetes istenismeretre épülő járuléknak. Egyik járulék épülhet egy másik járulékra. Erre példa a természetes rendben az anyagi minőség járuléka, amelynek elengedhetetlen alapja a mennyiség járuléka. A tudományos, metafizikai értelemben vett istenismeret azonban nem lehet elengedhetetlen alap a jelen üdvrendben, mert ez hiányozhat. Szent Tamás szerint ennek a hiánynak az okai a következők lehetnek (ST II-II q.2 a.4): (1) A természetes istenismeret hosszú vizsgálódásnak a végén van, sok egyéb &quot;tudományt&quot; feltételezve. (2) Sokan a tudományos vizsgálatban nem képesek megfelelően előrehaladni az értelem tompasága vagy egyéb elfoglaltságok vagy a tanulásra való kevésbé alkalmasság miatt. Az üdvösséghez szükséges hitből azonban senki sem záródik ki. A járulék létezésének végső föltétele valamilyen szubsztancia létezése, amelynek ő a járuléka (eltekintve most az Oltáriszentségben lévő színektől). A természetfölötti járulékok létezésének a gyökere a megszentelő kegyelemben van, amely meghatározása szerint a lélek természetfölötti járuléka (minősége), de amelyet szoktak hasonlatként második természetnek is nevezni, mint természetfölötti életünknek az elvét.

Azt hiszem, hogy a nem tudományos, szoros érteleben véve nem metafizikai, de valóságos természetes istenismeret kérdése teológiailag nincs kidolgozva, de lehet, hogy tévedek. El lehet-e jutni a metafizikai bizonyossághoz szoros értelemben vett metafizika nélkül? 

A &lt;em&gt;natura pura&lt;/em&gt; időben soha nem létező állapotában a természetes istenismeret útjában feltehetően nem lettek volna meg a jelen üdvrendben fennálló akadályok vagy legalábbis nem ilyen mértékben.]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>A kérdés az, hogy vajon a hit bizonyossága, amely egy természetfölötti járulék, milyen értelemben tekinthető egy másik járulékra, a természetes istenismeretre épülő járuléknak. Egyik járulék épülhet egy másik járulékra. Erre példa a természetes rendben az anyagi minőség járuléka, amelynek elengedhetetlen alapja a mennyiség járuléka. A tudományos, metafizikai értelemben vett istenismeret azonban nem lehet elengedhetetlen alap a jelen üdvrendben, mert ez hiányozhat. Szent Tamás szerint ennek a hiánynak az okai a következők lehetnek (ST II-II q.2 a.4): (1) A természetes istenismeret hosszú vizsgálódásnak a végén van, sok egyéb &#8220;tudományt&#8221; feltételezve. (2) Sokan a tudományos vizsgálatban nem képesek megfelelően előrehaladni az értelem tompasága vagy egyéb elfoglaltságok vagy a tanulásra való kevésbé alkalmasság miatt. Az üdvösséghez szükséges hitből azonban senki sem záródik ki. A járulék létezésének végső föltétele valamilyen szubsztancia létezése, amelynek ő a járuléka (eltekintve most az Oltáriszentségben lévő színektől). A természetfölötti járulékok létezésének a gyökere a megszentelő kegyelemben van, amely meghatározása szerint a lélek természetfölötti járuléka (minősége), de amelyet szoktak hasonlatként második természetnek is nevezni, mint természetfölötti életünknek az elvét.</p>
<p>Azt hiszem, hogy a nem tudományos, szoros érteleben véve nem metafizikai, de valóságos természetes istenismeret kérdése teológiailag nincs kidolgozva, de lehet, hogy tévedek. El lehet-e jutni a metafizikai bizonyossághoz szoros értelemben vett metafizika nélkül? </p>
<p>A <em>natura pura</em> időben soha nem létező állapotában a természetes istenismeret útjában feltehetően nem lettek volna meg a jelen üdvrendben fennálló akadályok vagy legalábbis nem ilyen mértékben.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Szász Péter</title>
		<link>http://www.matthaios.hu/a-termeszetes-istenismeret-1-resz/#comment-1430</link>
		<dc:creator>Szász Péter</dc:creator>
		<pubDate>Sun, 26 Apr 2015 04:38:48 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.matthaios.hu/?p=2109#comment-1430</guid>
		<description><![CDATA[&quot;Felmerülhet az a kérdés is, hogy tulajdonképpen miért olyan fontos Isten természetes ésszel való felismerhetőségének az állítása.&quot;

Én igazából Isten természetes ismeretének &quot;szükségességéről&quot; beszélnék, mint a természetfeletti istenismeret szükséges előfeltételéről (conditio sine qua non).

A thomizmus, s azzal ilyetén összhangban a zsinati meghatározások elvont értelemben (&quot;in abstracto&quot;) beszélnek &quot;természetről&quot;, mivel ún. &quot;tiszta emberi természet&quot; (natura humana pura)a valóságban nem létezik. Ténylegesen (&quot;in concrete&quot;) csak a &quot;helyreállítandó emberi természet&quot; (natura humana reparanda) és a &quot;helyreállított emberi természet&quot; (natura humana reparata) létezik jelen világunkban.

A (metafizikai bizonyosságú) természetes istenismeret alapja a pőre emberi értelem, aminek engedelmességi képességére (potentia oboedientialis) épül járulékként (accidens) a hit teremtett kegyelméből táplálkozó természetfeletti hitbizonyosság (certitudo fidei). Járulék viszont nem áll fenn állag nélkül.

Gratia divina supponit naturam humanam.]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>&#8220;Felmerülhet az a kérdés is, hogy tulajdonképpen miért olyan fontos Isten természetes ésszel való felismerhetőségének az állítása.&#8221;</p>
<p>Én igazából Isten természetes ismeretének &#8220;szükségességéről&#8221; beszélnék, mint a természetfeletti istenismeret szükséges előfeltételéről (conditio sine qua non).</p>
<p>A thomizmus, s azzal ilyetén összhangban a zsinati meghatározások elvont értelemben (&#8220;in abstracto&#8221;) beszélnek &#8220;természetről&#8221;, mivel ún. &#8220;tiszta emberi természet&#8221; (natura humana pura)a valóságban nem létezik. Ténylegesen (&#8220;in concrete&#8221;) csak a &#8220;helyreállítandó emberi természet&#8221; (natura humana reparanda) és a &#8220;helyreállított emberi természet&#8221; (natura humana reparata) létezik jelen világunkban.</p>
<p>A (metafizikai bizonyosságú) természetes istenismeret alapja a pőre emberi értelem, aminek engedelmességi képességére (potentia oboedientialis) épül járulékként (accidens) a hit teremtett kegyelméből táplálkozó természetfeletti hitbizonyosság (certitudo fidei). Járulék viszont nem áll fenn állag nélkül.</p>
<p>Gratia divina supponit naturam humanam.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>
