Miért lett az Isten emberré? (2)

Az előző bejegyzésben már foglalkoztunk ezzel a kérdéssel és utaltunk arra, hogy a kérdés megválaszolása eltérő a tomista és a skotista teológiai iskolákban. Tartalmi szempontból nézve a két iskola válasza lényegében nem különbözik. A megtestesülés ajándékának gazdagsága mindkét iskola számára világos. Aquinói Szent Tamás, miután felsorolta a megtestesülésből származó előnyöket, megjegyzi, hogy „még sok más előny is származik a megtestesülésből, meghaladva az emberi értelem felfogóképességét” (ST III q. 1 a. 2, fordítás itt). Az iskolák között a vita ezen előnyök prioritásáról van. A skotisták szerint vannak olyan mozzanatok, amelyek a megváltástól függetlenül, önmagukban indokolják a megtestesülés megtörténtét a megváltás nélkül is, a tomisták a megtestesülés közvetlen okának a megváltást tekintik és szerintük enélkül a megtestesülés nem történt volna meg. Előző bejegyzésünkben már említettük a lehetséges világok fogalmát. A skotista állítás – úgy tűnik – az, hogy minden lehetséges világban, amelyben van természetfölötti rend, meg kell történnie a megtestesülésnek is 1. A tomista álláspont árnyaltabb: a megváltás nélküli megtestesülés lehetőségét nem zárja ki. Amint előző bejegyzésünkben említettük, Szent Tamás kifejezetten beszél erről. A tomista álláspont csak az, hogy üdvrendünkben, ha nem történt volna meg Ádám bűne, akkor nem történt volna meg a megtestesülés sem. Persze ez az állítás is átvisz bennünket egy lehetséges világba, hiszen Ádám bűne a ténylegesen létező világban megtörtént. Ezért az állítást célszerűbb lenne úgy megfogalmazni, hogy a megtestesülés üdvrendünkben szoros egységet képez a megváltással, ezt az egységet még az isteni szándék szintjén sem célszerű megbontani. Francisco Suarez, aki talán a jezsuita rend legkiválóbb teológusa (és filozófusa) volt, két egymással koordinált, egyenrangú célról beszél. De talán inkább olyan egységről kellene beszélni, amelyben a megtestesülés megváltó megtestesülés, az örök Ige a halandó testet vette magára, itt a földön emberi élete megváltó halálával végződött. Így a megtestesült Ige, Jézus Krisztus győzelmet aratott a bűn fölött, dicsőségben feltámadt és elfoglalta helyét emberként is az Atya jobbján. A bejegyzésben ezt a megbonthatatlan egységet támogató szempontokról lesz szó, ezelőtt azonban Boldog Duns Scotus gondolatmenetét Mary Beth Ingham CSJ könyvének teremtésről, megtestesülésről és isteni szándékról szóló fejezete alapján ismertetjük. Folytatás

Jegyzetek:

  1. A skotista álláspont lehetséges világok fogalmát használó megfogalmazásával nem találkoztam, de amint látni fogjuk, az álláspont ezen megfogalmazás felé vezet.